Protézisszár-eltávolító technikák összehasonlítása

A csípőízületi protézis beültetés mintegy 50 éves múltra tekint vissza. Az utóbbi évtizedben a reviziós beavatkozások száma a fejlett országokban 15-20%-a a primér implantációknak. A reviziós sebészetben a lazulás miatti csontvesztés technikailag számos nehézség megoldását igényli, másrészt ezek a megoldások rendkívül költségesek, és relatíve nagy technikai szövődményrátával járnak. Különösen nehéz helyzet állhat elő akkor, ha a szárkomponens a proximális stress shielding miatt meglazult, és a protézis szár fáradásos törése jön létre, mert ebben az esetben a disztálisan megmaradt szárrész eltávolítása különösen nehéz. Ilyenkor a protézis szár eltávolítása, -distal fenestraton (DF) vagy a transfemoral approach (TFA)- csak a femur proximális felének biomechanikai gyengítését okozó megoldásokkal lehetséges. Szerzők a lazult protézis szár ill., a fáradásos törés esetén a femur velőüregben maradt disztális protézis szár darab eltávolítására alkalmazták a retrográd cement eltávolítás technikáját (RSR), azért, hogy minél kisebb proximális csontdestructiót hozzanak létre.

Anyag és módszer
A kadaver kísérleteket előzetes etikai engedély beszerzése után a Debreceni Egyetem Biomechanikai Laboratóriumában végeztük egy Instron 8874 típusú biaxiális anyagvizsgáló berendezés segítségével.

A femur csontablakkal mérés előtt és után

A csavaró vizsgálat elrendezése

Eredmények
Az ablakolt és lyukasztott kadaver csoport átlagéletkora lényegében azonos volt. Az ablakos  cadaver femurok esetében a törés minden esetben érintette az ablakot. A töréshez a kontralaterális oldal töréséhez képest jelentősen kisebb forgatónyomatékra volt szükség (törött:ép=1:3). A retrográd kiveréshez alkalmazott bemeneti nyílásoknál az érintett femurokon a törés egy esetben sem a femur disztális részén következett be, hanem a csont proximális felében, mely arra utal, hogy az intercondylárisan készített lyuk nem gyengítette meg a femur distális részét, a forgatónyomatékok aránya (törött:ép=1:1,3). A specimenek preparált és ép femurjaik között csontminőség különbség nem volt p≤0.804.

Kadaver kísérleteink eredményei alátámasztják azt a klinikai tapasztalatot, hogy a windowing technika jelentősen meggyengíti a femur kompressziós erők melletti rotációs erőbehatásokkal szembeni ellenálló képességét. Kísérleteink folytatását tervezzük azzal a céllal, hogy a későbbiekben beszámolhassunk nagyobb elemszámmal szerzett eredményeinkről is.

Összefoglalva, a retrograd cement eltávolítás ismertetett technikája az indikációk és kontraindikációk figyelembevételével az elektív szárlazulások egyes eseteiben ajánlható alternatív megoldási lehetőség.