Medencegyűrű sérülések rögzítési módjainak összehasonlítása
A projekt célja az volt, hogy összehasonlítsa az elért stabilitás mértékét medencegyűrű Denis I és Denis II törése esetén, az alábbi rögzítési technikák alkalmazása mellett:
- Direkt lemezes rögzítés
- Keskeny és széles DC lemezes rögzítés
- KFI-H lemezes rögzítés
A vizsgálat elsősorban végeselemes modellezéssel történt, de validálás céljából számos cadaver mérést végeztünk a Laboratóriumban.
A probléma forrása: Denis I és Denis II törés ábrázolása a medence geometriai modelljén:
A három rögzítési típus és a behálózott modell:
Validáslás cadaver kísérletekkel (ciklikus nyomóvizsgálat):
A vizsgálatsorozat konklúziója az lett, hogy a stabilitások és az egyes beavatkozások okozta megterhelés között a különbség nem jelentős, azaz érdemes olyan megoldást alkalmazni, amely nem jár olyan nagy megterheléssel a beteg számára (DC lemezes és KFI-H rögzítés), mert a stabilitás nem fog lényegesen elmaradni a legnagyobb stabilitást adó, de lényegesen nagyobb megterhelést jelentő (direkt lemezes) műtétnél.